Somogyi László (karmester)
Somogyi László | |
Született | 1907. június 25.[1][2][3] Budapest |
Elhunyt | 1988. május 20. (80 évesen)[1][2][3] Genf |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Somogyi (Spitzer) Lajos Kohn Berta |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1935) |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Somogyi László (Budapest, 1907. június 25. – Genf, 1988. május 20.) karmester, a magas színvonalú magyarországi karmesterképzés megteremtője.
Élete
[szerkesztés]Dr. Somogyi (Spitzer) Lajos (1868–1910)[4] orvos és Kohn Berta fia.[5] Zenei előtanulmányai (hegedű, zongora) után a budapesti Zeneakadémián 1935-ben végzett Kodály Zoltán (zeneszerzés) növendékeként. 1935-ben Brüsszelben Hermann Scherchen tanítványa volt. 1932-től 1936-ig a Budapesti Hangversenyzenekar hegedűse volt. 1936-ban vezényelte első hangversenyét a Zeneakadémia nagytermében, majd holland, belga, olasz városokban és Bécsben szerepelt.
1939-ben megalapította a zsidótörvények miatt állás nélkül maradt muzsikusok számára megélhetést nyújtó Goldmark Zenekart, amelynek vezetője is lett. 1945 és 1950 között a Budapest Székesfővárosi Szimfonikus Zenekar karmestereként működött. 1949-ben vette át a Zeneművészeti Főiskolán a karnagyképző vezetését Ferencsik Jánostól. A Zeneakadémián alkalmazott „Somogyi-módszer" a Scherchen által megalapozott pedagógia nagyszerű és inspirált továbbfejlesztése volt. 1951-től 1956-ig a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere volt.
1956-ban elhagyta Magyarországot és előbb Nyugat-Európában, majd az 1960-as évektől az Egyesült Államokban dolgozott. 1964 és 1970 között a New York Állam-beli Rochester Symphony Orchestra zeneigazgatója volt. Az 1970-es években visszatért Európába és Genfben telepedett le. le. Tanított a sienai Accademia Musicale Chigianán, valamint 1979 és 1982 között a szombathelyi Bartók Szemináriumon.
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa Laub Jakab és Winternitz Hildegard lánya, Julianna volt, akit 1933. október 24-én Budapesten vett nőül.[6]
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Kossuth-díj (1951)
- Érdemes művész (1952)
- Kiváló művész (1955)
Irodalom
[szerkesztés]- Kerekes István: Volt egyszer egy magyar karmester. Somogyi László és kora. 2., bőv., jav. kiadás. Budapest, 2006. Xynmios. ISBN 9632198581
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- ↑ Somogyi Lajos gyászjelentései (1910. augusztus 24.) Pesti Hírlap, 32. évfolyam, 201. szám
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 245/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 17.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 784/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 17.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994
- Somogyi László[halott link] az OMIKE oldalán
- Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1965
- Búcsúzunk (1988. július 1.) Muzsika, 31. évfolyam, 7. szám
- Kossuth-díjasok
- Magyar karmesterek
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- Az OMIKE Művészakció résztvevői
- Az 1956-os forradalom leverése miatt emigrált személyek
- Zsidó származású magyarok
- 1907-ben született személyek
- 1988-ban elhunyt személyek
- A holokauszt magyar túlélői
- Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban
- Magyar emigránsok Svájcban